Mindannyiunknak vannak előítéletei

Előítélet: mindannyiunkban megvan – tényleg mindenkiben – és ha azt állítjuk, hogy bennünk nincs ilyen, akkor nem vagyunk igazán őszinték önmagunkhoz.

Annyi közös van bennünk, mégis mind egyediek vagyunk – más a hátterünk, a tapasztalataink, az ambícióink, mást kedvelünk és nem kedvelünk, mások a feltételezéseink, a szokásaink, a babonáink. Így nem meglepő, hogy másképp látjuk a dolgokat (és persze az embereket). És a mérce, amit használunk, mi magunk vagyunk. 

Mindannyiunknak vannak előítéletei. Ez törvényszerű. Nekem több is van – egyik sem racionális, vagy bizonyítékokon alapuló. Ostobaságok, de léteznek. Nagyon keményen kell dolgoznom azon, hogy ne hagyjam, hogy az utamba álljanak, és biztos vagyok benne, hogy ez gyakran nem is sikerül.

Ne fogadjuk el őket egyszerűen: ha ezt tesszük, hátráltatjuk magunkat, hátráltatunk másokat, és egy csomó közös lehetőségről maradunk le.

A Covid megdöntött néhány komoly előítéletet és előhozott másokat

A mindent felkavaró események képesek ledönteni előítéleteket: a Covid bebizonyította ezt. 

  • Mikor volt már példa arra, hogy egy oltóanyagot kevesebb, mint egy év alatt létrehoztak, kifejlesztettek, teszteltek, tanúsítottak és biztonságosan elkezdtek bevezetni?  
  • Hány embernek kellett félretennie régóta tartó hitetlenkedését, hogy bizonyos szerepkörökben a távmunka és a tisztán digitális munkavégzés hatékony lehet?  
  • És hányan értékelték át alapvetően, hogy mit akarnak kezdeni az életükkel a Covid hatására? 

De egy ilyen helyzet megerősíthet, sőt, súlyosbíthat is más előítéleteket. 

A nők számára a munkahelyen a világjárvány összességében visszavetette a dolgokat, tekintettel a fennálló társadalmi normákra és a nők és férfiak arányára a különböző ágazatokban: 

Döntsük le az előítéleteket

A Nemzetközi Nőnap idei témája a #breakthebias – döntsük le az előítéleteket. Tegyünk így továbbra is, szem előtt tartva, hogy nem engedhetjük meg magunknak a visszaesést. 

Soha nem csak a demográfiai számokról van szó, de a számok megmutatnak egy pillanatnyi állapotot. 

A Diaverumnál 73%-ban vagyunk nők, de a magasabb szinteken alacsonyabbak ez az arány. Bár az ügyvezető igazgató öt országban (Kína, Olaszország, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság) női vezető, a vállalat felső vezetésében a nők aránya még mindig csak 28%. 

Van még mit tennünk. 

Mit tehetek én?

Nem számít, hogy nők vagy férfiak vagyunk-e, karrierünk korai vagy későbbi szakaszában, vezető, junior vagy közép szinten: egyénileg is tehetünk azért, hogy továbbra is igyekezzünk ledönteni ezeket az előítéleteket. 

Én személy szerint szeretném megkérdőjelezni az olyan kifejezések használatát, mint például: 

  • „Nők, akik kitörnek a keretekből” 
  • „A nők áttörik az üvegplafont” 
  • „Nők a férfiak által dominált munkakörökben” 

Ezek elavult kifejezések, amelyek önmagukban is előítéletek; azt sugallják, „ez a dolgok rendje”. Már 31 éve hallom ezeket az üzleti életben, és szerintem érzéketlen, sztereotipizáló kifejezések, amelyek egyszerűen irritálnak.  

Természetesen vannak korlátok, vannak bennünk tudattalan és tudatos előítéletek egyaránt, és mindannyian hozzájárulunk ezekhez valamilyen módon – beleértve engem is, a saját butaságaimmal.  De mindannyian részt vehetünk ezek kiirtásában, és ez feladatunk is. 

Légy önmagad!
  • Teremtsd meg a saját kereteidet, mert nincs egy meglévő, amiből ki kellene törni. Ne állj önmagad útjába. 
  • És cserébe segíts másoknak, hogy önmaguk lehessenek. Segíts nekik ledönteni a saját előítéleteiket. A Diaverumnál az Igazi törődés kultúrája valóban központi és egységet kifejező számunkra – de ez egy vezérelv, nem pedig egy sablon, aminek meg kell felelnünk. 
Mutasd meg magad!
  • Mindenki kiemelkedő valamiben, tudd meg, hogy nálad mi ez, és higgy benne.  Ossz meg egy merész ötletet, jelentkezz egy új projektre, ne hidd el a „nem vagyok elég jó” gondolataidat.
  • És cserébe keresd meg másokban is a kiemelkedőt – talán nem illik bele a te világképedbe, de pont ez a lényeg: döntsük le az előítéleteket! #breakthebias
Járd a saját utadat!
  • Tisztázd, hogy mit szeretnél tenni, ne elégedj meg passzívan azzal, hogy „szerintünk ez a legjobb neked”. Kérdezz, figyelj, értékelj, hozd meg a saját döntéseid. Állj ki magadért – tegyél a céljaidért, ne csak várj és reménykedj. Vállalj egy kis kockázatot – ha kudarcot vallasz, abból is tanulsz, és aztán újrakezded. 
  • És cserébe ne hátráltass másokat azzal, hogy „ez nekem bevált, tehát valószínűleg neked is beválik”. Ne erőltesd a te utadat másra. Ne kisebbítsd mások céljait, hanem támogasd őket a sajátjuk elérésében. 

Mutassunk példát

A múlt héten vállalati szinten bejelentettük a GenM-mel való partnerségünket, hogy felhívjuk a figyelmet a menopauzára – íme egy újabb előítélet, amit le kell dönteni!   

Ez egy olyan téma, amiről nem nagyon beszéltek eddig nyíltan a munkahelyen, vagy egyáltalán nem beszéltek róla, egészen a közelmúltig. És ez még mindig csak bizonyos országokban indul el, köztük ott, ahol én élek, az Egyesült Királyságban.  

Amikor felnőttem, a menopauza olyan téma volt, amit anyám zavartan motyogott az orra alatt („a változókor”). Nagyon kevés tudatosság vagy megértés vette körül.  

Pedig a világ 50%-a keresztül megy ezen életének néhány évében. Nálam 5 éve tart, még nincs vége, és fogalmam sincs, mikor leszek túl rajta. Nincs egységes hatás vagy tapasztalat: van, aki alig érzi meg, másnak felborítja az életét. De hogy mit is jelent valójában a menopauza, arról általánosságban keveset tudunk.  

Akkor miért kerül ez most jobban előtérbe? 

Világszerte egyre több nő dolgozik ma már hosszabb ideig élete során

 

Világszerte több nő van befolyásos pozícióban (a Fortune 500 vállalat vezérigazgatói közül 41 nő - ez nem sok, de a legmagasabb arány, amit valaha elértek). Mindannyian elvárjuk a munkáltatóktól, hogy a munkavállalók jóllétére összpontosítsanak.  A kommunikáció soha nem volt még ilyen gyors, könnyen terjeszthető és globális...hogy csak néhány szempontot osszunk meg a lehetséges okokról.  

Biztosan lesznek olyanok, akik ezt olvassák, és úgy gondolják, hogy a menopauzáról nem illendő nyíltan beszélni, ez nem lehet téma.  

Ez önmagában is előítélet – mindannyiunkban van ilyen. És ezeket nehéz ledönteni, hosszan fennmaradhatnak, de minden nap megkérdőjelezhetjük, és meg is kell kérdőjeleznünk mindazt, amiről eddig úgy gondoltuk, „ez már csak így van”. 

Legyünk mindannyian kíváncsiak, nyitottak és tegyük fel önmagunknak a kérdést, hogy hogyan tudjuk ezeket megkerülni, mindannyiunk érdekében. 


#Truecare #BreakTheBias

Kirsty Bashforth,
Vállalati üzleti igazgató